Harmadik országbeli személyek foglalkoztatása Magyarországon
Leegyszerűsítve harmadik országbeli személynek számít az, aki nem magyar állampolgár, de nem tartozik az EGT-állampolgárok (tehát az EU vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárai) közé sem, esetleg hontalan (tehát akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárnak).
A megváltozott munkaképesség fajtái
Megváltozott munkaképességűnek tekinthető az a személy, aki veleszületett, balesetből, vagy betegségből kifolyólag nem képes olyan módon vagy mértékben elvégezni a rá bízott feladatokat, mint a hozzá korban, nemben, képzettségben hasonló személyek általában.
Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása
A megváltozott munkaképességű munkavállalók kapcsán fontos tisztába tenni pár fogalmat: így az egészségkárosodással élő, a fogyatékos, illetve a megváltozott vagy csökkent munkaképességű szavakat. Ezek eltérő fogalmak, az egyes kategóriába tartozó személyeket eltérő jogok illetik, illetve eltérő kötelezettségekkel jár.
Vállalkozók közteher fizetése, és az egészségügyi szolgáltatási járulék
A társadalombiztosítás szabályainak változása a vállalkozókat, illetve a megbízási jogviszonyban dolgozókat is érinti. E heti cikkünkben ezeket a hatásokat vesszük sorra.
A szociális hozzájárulási adó változása
A társadalombiztosításra vonatkozó szabály változása a szociális hozzájárulási adót is érintette, mely változások szintén 2020. július 1-jétől léptek életbe.
A TB törvény változásai 1.
2020 júliusában több társadalombiztosításra vonatkozó szabály is megváltozott, amely érinti a munkavállalókat, a társas vállalkozókat és a munkájukat megbízási jogviszony keretében ellátó dolgozókat is. Először átvesszük a társadalombiztosítási járulék fogalmát.
Pótszabadság – mikor, kinek és mennyi?
Azt, hogy kinek mennyi szabadság jár, a Munka Törvénykönyve rögzíti – ezt rendes szabadságnak nevezzük. Ezt az úgynevezett rendes szabadságot osztjuk ketté alapszabadsággá és pótszabadsággá.
Munkavédelmi kockázatértékelés
A munkavédelmi kockázatértékelés munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül, a kémiai biztonság területén külön jogszabályba foglalták az elvégzési módját. A munkáltató a tevékenységének megkezdésétől számított hat hónapon belül, egyébként egy éven belül, azt követően indokolt esetben köteles elvégezni, és azt 3 évenként felülvizsgálni.
Fizetés nélküli szabadság
A fizetés nélküli szabadság az az időszak, amikor ugyan él a munkaviszony, de bérkifizetés nem történik. Két verzió lehetséges: amikor a fizetés nélküli szabadságot igénylő személynek alanyi jogon jár a szabadság, illetve amikor az igénylőnek meg kell egyeznie a munkaadóval.
Védett korú munkavállaló
A Munka törvénykönyve a nyugdíjazás előtt álló munkavállalók érdekeit is szem előtt tartja, jól szabályozott formában foglalkozik az úgynevezett védett korú munkavállalókkal is. E heti cikkükben ezeket az alapszabályokat vizsgáljuk meg.