A munkavédelmi kockázatértékelés munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül, a kémiai biztonság területén külön jogszabályba foglalták az elvégzési módját. A munkáltató a tevékenységének megkezdésétől számított hat hónapon belül, egyébként egy éven belül, azt követően indokolt esetben köteles elvégezni, és azt 3 évenként felülvizsgálni.
A munkavédelmi kockázatértékelésről az 1993. évi XCIII. törvény beszél, mely alapján a munkaadó köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, így az alkalmazott munkaeszközöket, veszélyes anyagokat és készítményeket, a munkavállalókat érő terheléseket, valamint a munkahelyek kialakítását. Az értékelés alapján megelőz intézkedéseket kell hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását.
A munkaadónak többféle feltételnek kell megfelelnie, amelyek adott esetben munkahelyenként és munkakörönként eltérőek lehetnek. Három csoportra oszthatjuk ezeket a feltételeket:
- személyi jellegű feltételek
- tárgyi feltételek
- szervezési feltételek
Vegyük sorra ezeket a feltételek egyenként. Az első csoportba, tehát a személyi jellegű feltételek közé sorolhatjuk, hogy csak olyan munkára és akkor alkalmazható a munkavállaló, ha ahhoz megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, és a munkára alkalmas. Ez az egyik oka annak, hogy bizonyos munkakörök esetén csak sikeres pályaalkalmassági vizsgálat után lehet alkalmazni a munkavállalót. A munkáltató felelősségi köre az is, hogy megfelelő szakképzettségű és számú munkavállalót biztosítson a munka elvégzésére. Tárgyi feltételek közé tartoznak azok az egészségvédelmi és munkabiztonsági intézkedések, melyek magát a munkahelyet, a munkaeszközt, az esetleges védőeszközöket és az alkalmazott technológiát érinti. Ennek megfelelően a munkáltató köteles biztosítani többek között az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges mozgásteret, a megfelelő mennyiségű, az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet, az öltözködési, tisztálkodási, étkezési, pihenési lehetőséget. Végül, de nem utolsó sorban a munkaadónak biztosítania kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szervezési feltételeit is; tehát a munka szervezése és irányítása során tekintettel kell lennie a biztonságos munkavégzés megvalósulására. Emellett a munkaadó kötelessége gondoskodnia a szükséges oktatás megszervezéséről is.
Mit kell megvizsgálni a kockázatértékelésben?
A kockázatértékelésben feltétlenül szerepelnie kell a kockázatértékelés időpontjának, helyének, valamint az értékelést végző személy azonosító adatainak. Fel kell mérni a várható veszélyforrásokat, a veszély jellegét, illetve a veszélyeztetettség mértékét. Emellett fel kell tüntetni azt is, hogy kik a veszélyeztetettek, illetve hányan vannak. Amennyiben a kockázatot súlyosbító tényezők is fennállnak, szintén szerepeltetni kell a dokumentumban. Meg kell vizsgálni, valamint értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, a munkahelyek kialakítására. Meg kell határozni a megelőző intézkedéseket, ezeknek határidőt és felelőst kell kijelölni. Végül, de nem utolsó sorban a jogszabály szerint a tervezett felülvizsgálat, illetve az előző kockázatértékelés időpontja is elengedhetetlen része a dokumentumnak.