Leegyszerűsítve harmadik országbeli személynek számít az, aki nem magyar állampolgár, de nem tartozik az EGT-állampolgárok (tehát az EU vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárai) közé sem, esetleg hontalan (tehát akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárnak).
A harmadik országbeli állampolgárok Magyarországon 27 esetben engedélymentességet kapnak a munkavállaláshoz – ezt a 445/2013 (XI. 28) Kormányrendelet részletesen kifejti. A példa kedvéért ilyen eset lehet például a külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság fiók- és képviseletvezetőjeként történő munkavégzése, a Magyarország területén menekültkénti vagy oltalmazottkénti, valamint menedékeskénti elismerését kérőnek, továbbá a befogadottnak a befogadó állomáson történő munkavégzése, vagy a magyar állampolgár olyan özvegyének munkavégzése, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarország területén együtt élt. A mentességet a munkaadónak kell bizonyítania, és nem vonatkozik a munkavállaló mentesség alá eső tevékenységétmeghaladó munkavégzésére. Emellett a munkaadó köteles bejelenteni az engedélymentes foglalkoztatásnak mind a kezdetét, mind pedig a végét a foglalkoztatás helye szerinti járási hivatalnak.
A további esetekben a harmadik országbeli állampolgár kétféleképpen vállalhat munkát Magyarországon – összevont engedélyeztetési eljárás alapján, amikor a munkavállalási és a tartózkodási engedély egyablakos eljárásban kerül kiadásra, illetve külön eljárás alapján, amikor a két engedély kiadása elválik egymástól. Az engedélyt a hatóság határozott időre adja meg, tehát a munkaviszony is csak határozott időre jöhet létre. Természetesen a munkaszerződést korábban is meg lehet kötni, de maga a tényleges munkavégzés megkezdésére csak az engedély birtokában kerülhet sor.
Összevont kérelmezési eljárás
Az összevont kérelmezési eljárás során úgynevezett összevont engedély kerül kiadásra, ami egy olyan tartózkodási engedély, amely a harmadik országbeli állampolgárt meghatározott foglalkoztatóval munkavállalásra és tartózkodásra jogosítja Magyarország területén belül. Az eljárást a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal illetékes regionális igazgatósága folytatja.
Két esetben folytatható le az eljárás:
- ha a harmadik országbeli állampolgár munkavállalás céljából terjeszt elő tartózkodási engedély iránti kérelmet
- ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt kíván létesíteni, és már előterjesztette, vagy rendelkezik a következő kérelmekkel:
- családi együttélés biztosítása céljából kiállított tartózkodási engedély
- EU kék kártya
- kutatás célú tartózkodási engedély
- szezonális munkavállalási célú tartózkodási engedély
- vállalaton belüli áthelyezési célú tartózkodási engedély
- hosszú távú mobilitási engedély iránti kérelem
Nem összevont kérelmezési eljárás
Nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához kiadott munkavállalási engedéllyel is dolgozhat. A munkavállalási engedély iránti kérelmet a foglalkoztatónak kell benyújtania, ezáltal egy általános engedélyt kap arra, hogy a harmadik országbeli állampolgárt meghatározott munkakörben, munkavégzési helyen és időszakban foglalkoztassa.
Az engedély kiadható, amennyiben:
- a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett,
- munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére olyan kiközvetíthető munkaerőt, akit álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel, és
- a harmadik országbeli állampolgár megfelel a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételeknek.