Menü Bezárás

A TB törvény változásai 1.

2020 júliusában több társadalombiztosításra vonatkozó szabály is megváltozott, amely érinti a munkavállalókat, a társas vállalkozókat és a munkájukat megbízási jogviszony keretében ellátó dolgozókat is. Először átvesszük a társadalombiztosítási járulék fogalmát.

A módosítás röviden-tömören annyit jelent, hogy módosult az egészségbiztosítással érintett személyek köre, egységesítették a járulékfizetési rendszert, illetve módosították a kiegészítő tevékenységet folytató személyek csoportját, valamint új elemként járulékfizetési alsó határt vezettek be.

A korábbi egyéni járulékokat a társadalombiztosítási járulék váltotta fel. A korábbi törvény szerint az eddigi járulékok a következők voltak:

  • nyugdíjjárulék (10%)
  • egészségbiztosítási járulék (7%)
  • munkaerő-piaci járulék (1,5%)

Ezek összeolvadásával egy új járulékot hoztak létre – a társadalombiztosítási járulékot. A mértéke nem változik ugyan, a korábbiaknak megfelelően 18,5% marad. A korábban megállapított esetekben viszont továbbra is megmarad a szabály, hogy csak a 10%-os nyugdíjjárulékot kell megfizetni. Ezek a következők lehetnek:

  • a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesülő személy,
  • a fejlesztési foglalkoztatási díjban részesülő személy,
  • az álláskeresési támogatásban részesülő személy az ellátás után,
  • a rehabilitációs ellátásban részesülő személy (2012. január 1-jét követően),
  • a rendvédelmi egészségkárosodási kereset kiegészítésben, rendvédelmi egészségkárosodási járadékban, honvédelmi egészségkárosodási kereset kiegészítésben, honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő személy,
  • a tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezeti tag a tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után
  • és az egyházi szolgálati viszonyban egyházi személy esetén.

Fontos változás, hogy mostantól van egy járulékfizetési alsó határ is, részmunkaidős foglalkoztatás esetén is minimum a minimálbér 30%-a után kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot (2020-ban ez havi 48 300 forintot jelent). Azonban, ha a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben, esetleg gyermekápolási táppénzben részesül, vagy egyéb okból kifolyólag szünetet a biztosítása, akkor ezek az időszakok nem számítanak bele a járulékfizetési határ kiszámításába. Értelemszerűen, amennyiben a beléptetés vagy kiléptetés törthónapban történt, azok a naptári napok sem vehetőek figyelembe, melyek során nem állt fenn biztosítási jogviszony.

Nem kell alkalmazni a járulékfizetési alsó határt tehát, ha a foglalkoztatott:

  • ápolási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, részesül;
  • a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, a köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, továbbá a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulóról, vagy hallgatóról beszélünk.

Amennyiben kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjasról beszélünk, 2020. július 1-jétől nem kell járulékot fizetni bármely kereső tevékenységből származó jövedelem után. Az özvegyi nyugdíjban részesülő egyéni vagy társas vállalkozó, ha betöltötte a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt szintén mentesül a járulékfizetés alól.

Végül a teljes megértés érdekében fontos tisztába tenni, hogy ki számít saját jogú nyugdíjasnak. Az a természetes személy, aki

  • öregségi nyugellátásban (ilyen ellátásnak minősül az életkortól függetlenül legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező nő számára megállapított nyugdíj is),
  • szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított nyugellátásban vagy
  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy egy EGT tagállam jogszabályai szerint saját jogú öregségi nyugdíjban részesül. Őket akkor is saját jogú nyugdíjasnak kell tekinteni, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.