Azt, hogy kinek mennyi szabadság jár, a Munka Törvénykönyve rögzíti – ezt rendes szabadságnak nevezzük. Ezt az úgynevezett rendes szabadságot osztjuk ketté alapszabadsággá és pótszabadsággá.
Az alapszabadság 20 nap, ez jár mindenkinek képzettségtől, kortól, munkakörtől, munkaidőtől, minden egyéb körülménytől függetlenül. Ehhez a 20 munkanaphoz számítjuk a pótszabadságot, amiből viszont többféle is megkülönböztethető; szerencsére jól értelmezhető szabályok határozzák meg azt is, hogy kinek, mennyi és mi alapján jár a pótszabadság. Természetesen van rá lehetőség, hogy a kollektív szerződésben több szabadságot állapítson meg a munkaadó, de a törvény által előírtnál kevesebbet adni nem lehet.
Pótszabadság jár:
- a munkavállalók életkora alapján,
- a szülőknek,
- az extrém munkakörülmények miatt,
- a fogyatékkal élő munkavállalóknak.
Ezek az okok nem zárják ki egymást, tehát például a gyerekét nevelő fogyatékkal élő munkavállaló pótszabadságot kap a gyerek nevelése miatt, és külön jár neki azért is, mert fogyatékkal él.
Életkor alapján kaphatunk pótszabadságot mint fiatal munkavállalóknak járó szabadság, ez évenként 5 munkanapot jelent, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti. Emellett az életkorunk előrehaladtával is növekszik a pótszabadságok száma – tehát ahogy idősödünk, úgy lesz egyre több szabadságunk. A munkavállaló mindig abban az évben válik először jogosulttá az életkorhoz kötött pótszabadságra, amelyik évben a fent megadott életkort betölti.
Életkor alapján a pótszabadságok a következőképp alakulnak:
- életévtől 1 munkanap;
- életévtől 2 munkanap;
- életévtől 3 munkanap;
- életévtől 4 munkanap;
- életévtől 5 munkanap;
- életévtől 6 munkanap;
- életévtől 7 munkanap;
- életévtől 8 munkanap;
- életévtől 9 munkanap;
- életévtől 10 munkanap.
A fentebb említettek szerint a szülőknek is jár pótszabadság, ezt a gyerek életkora alapján határozhatjuk meg:
- 1 gyerek után 2 munkanap;
- 2 gyerek után 4 munkanap;
- kettőnél több gyerek után összesen 7 nap pótszabadságjár.
Fogyatékos gyermekenként a pótszabadnapok száma 2 munkanappal nő. Emellett létezik még az úgynevezett „apanap” fogalma, mely szerint az apának gyereke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, 5 munkanap pótszabadság jár. Ikergyermekek esetén ez 7 munkanapra növekedik, melyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
Az extrém munkakörülményeket is meghatározza a Munka Törvénykönyvének vonatkozó része, mégpedig úgy, hogy a föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozó munkavállalónak évente 5 munkanap pótszabadság jár. Végül, de nem utolsó sorban pótszabadság jár a fogyatékkal élő munkavállalóknak is a következő szabályok szerint:
- rehabilitációs szakértői szerv legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodását állapított meg;
- fogyatékossági támogatásra jogosult;
- vakok személyi járadékára jogosult.