A koronajárvány kapcsán többször felmerült a fizetés nélküli szabadság lehetősége. Kérdés, hogy jogszerű-e az, ha a munkáltató csökkenteni akarja az alapszabadság mértékét, amennyiben a vírus miatt fizetés nélküli szabadságon volt a dolgozó.
Először tisztázzuk a fogalmakat: az alapszabadság évente 20 munkanapot jelent, ez az, ami mindentől függetlenül jár a munkavállalónak. A fizetés nélküli szabadság legfőbb jellemzője, hogy annak ideje alatt nem jár munkabár a munkavállaló részére. Az Mt. a fizetés nélküli szabadságot is tárgyalja, felsorolja, hogy milyen esetekben igényelhető, mi a módja az igénylésnek, illetve, hogyan lehet megszüntetni azt.
Mi a szabadság alapja?
Az Mt. erre a kérdésre is pontos választ ad: fő szabály szerint a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján jár a szabadság, tehát ez alapján számolható ki, hogy hány nap szabadság jár az adott évben a munkavállalónak, tehát aki adott tárgyévben csak félévet dolgozott, nem egy egész évet, annak kevesebb nap fog járni.
Természetesen kivételek azonban ebben a szabályban is vannak! Kapunk is választ az Mt.-től, hogy melyek azok az esetek, amikor azután az idő után is jár szabadság, amikor a dolgozó valójában nem dolgozott ténylegesen. Ezeket a napokat, amikor a munkavállaló nem végzett munkát tehát, de mégis munkában töltött napoknak számít, figyelembe kell venni az alapszabadság számításakor:
- munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
- szabadság,
- szülési szabadság,
- gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja,
- keresőképtelenség,
- tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés 3 hónapot meg nem haladó időtartama,
- munkavégzés alóli mentesülés egyes esetei.
Jól látható, hogy a fizetés nélküli szabadság időtartama után rendes szabadság nem jár. Ennek megfelelően tehát annak a munkavállalónak, aki fizetés nélküli szabadságon van, a munkában töltött napjainak száma kevesebb lesz, tehát az adott évre kiszámolt alapszabadsága is kevesebb lesz. Ebben a formában tehát jogszerű az alapszabadság csökkentése.