Produktivitás és irodaberendezés… Két különböző szó, azonban mégis összefüggnek. Az alábbi cikkben elmeséljük, hogy mire kell figyelnünk munkakörnyezetünk kialakítása során annak érdekében, hogy az a legjobbat hozza ki belőlünk.
Mi az, hogy extrovertált személyiség? Ki az introvertált ember? Mi a kettő között a különbség, és mire figyeljünk velük kapcsolatban?
Ahogy az életben, úgy a munkahelyen is elkerülhetetlen a különféle személyiségtípusok találkozása. Egy vezetőnek, vagy egy HR-esnek tisztában kell lennie az introvertált és az extrovertált személyiségekkel, és ezek jellemző viselkedési formáival annak érdekében, hogy egy funkcionális munkakörnyezetet tudjon kialakítani, ezzel egyben tartva csapatát. Ebben a cikkben megismerhetjük a két személyiségtípus legfontosabb jellemzőit, amelyet a hétköznapokban is felhasználhatunk.
Biztosan emlékszik mindenki gyermekkorából arra az időszakra, amikor a család, vagy a baráti kör felnőtt tagjai rohamoztak el minket a „Mi leszel, ha nagy leszel?”, vagy a „Mi az álommunkád?” kérdésekkel. Ekkor mindig volt legalább egy ismerős, aki a háttérből előre sétálva csak annyit mondott: Mindegy, hogy mit szeretne dolgozni, csak szeresse azt!
Nos, ha ezt mostani felnőttfejjel gondoljuk végig rájövünk arra, hogy nincs is annál szerencsésebb ember, aki azzal foglalkozik, amit szeret és még fizetést is kap érte. Aki ebben a helyzetben van, az egy lépéssel közelebb van a boldogsághoz, mint a nagy többség.
Hogyan tudunk egyensúlyt teremteni a munka és a tanulás között úgy, hogy mindkét területen jól teljesítünk?
Manapság egyre többen teszik fel a kérdést, pedig pár évtizeddel ezelőtt ez még lehetetlennek bizonyult. Legtöbbször ugyanis az emberek arra voltak kényszerítve, hogy válasszanak jelenlegi munkahelyük és az egyetem között. A XXI. század azonban olyan változásokat hozott életünkbe, amelyek lehetővé teszik azt, hogy munkahelyünk megtartása mellett is tudunk képzéseken részt venni. Ma már sok egyetemista vállal munkát tanulmányaik során, de az sem ritka, hogy munkahelyi elvárásként vesznek részt egyre többen felnőttképzésben. Akár online, vagy jelenléti oktatásban bővítjük ismereteinket, az egyensúly megtalálása és fenntartása elengedhetetlen.
Íme tehát pár tipp, melyek segíthetnek nekünk:
Hogyan térjünk vissza a munkába szabadság után?
Ez a kérdés sokak számára felmerülhet egy hosszú hétvége, vagy egy kivett szabadság utáni első napon. Újra belelendülni a munkába egy pihentető időszak után nem a legegyszerűbb feladat, főleg ha közben rengeteg fontos feladat, határidő és még meg nem válaszolt kérdés gyűlt össze. A munkarendbe való visszatérés ezért könnyen stresszt idézhet elő, hiszen úgy érezzük, hogy a korábban eltöltött idő kárba veszett, és máris újra túlterheltek vagyunk, ami elől ismételten menekülni szeretnénk. Ebben a cikkben megpróbálunk pár olyan tanácsot adni, amelyeket figyelembe véve könnyebben tudunk visszarázódni a mindennapokba.
Az éves szabadság alap- és pótszabadságból áll. Az éves alapszabadság mindenki számára 20 nap, amelyhez hozzáadódik a további szabadságjogosultság.
A legtöbb esetben a munkahelyváltás motivációja a munkahelyi stressz és feszültség okozta évekig tartó feszültség – szinte mindig menekülés valami elől. Sok veszélyt rejt magában, ha valaki úgy dönt, hogy munkahelyet vált, és ezt a „mindegy, csak ne ezt” szellemében teszi. Csak annyit tudsz, hogy amit most csinálsz, azt biztosan nem akarod, de nem azonosítod, hogy valójában mit akarsz. Jön egy Linkedin üzenet, egy telefonhívás, ami valami régi állásportál regisztrációra hivatkozik, stb. Nem keresel aktívan állást, de a „sors úgy hozzásegít”, hogy most itt a lehetőség.