Vissza a munkába! – szabadság utáni munkavégzés
Hogyan térjünk vissza a munkába szabadság után? Ez a kérdés sokak számára felmerülhet egy hosszú hétvége, vagy egy kivett szabadság utáni első napon. Újra belelendülni a munkába egy pihentető időszak után nem a legegyszerűbb feladat, főleg ha közben rengeteg fontos feladat, határidő és még meg nem válaszolt kérdés gyűlt össze. A munkarendbe való visszatérés ezért könnyen stresszt idézhet elő, hiszen úgy érezzük, hogy a korábban eltöltött idő kárba veszett, és máris újra túlterheltek vagyunk, ami elől ismételten menekülni szeretnénk. Ebben a cikkben megpróbálunk pár olyan tanácsot adni, amelyeket figyelembe véve könnyebben tudunk visszarázódni a mindennapokba.
Kinek mennyi fizetett szabadság jár?
Az éves szabadság alap- és pótszabadságból áll. Az éves alapszabadság mindenki számára 20 nap, amelyhez hozzáadódik a további szabadságjogosultság.
Visszarendelhet-e a főnököm a szabadságomról?
A szabadság minden munkavállalónak alanyi jogon jár és elengedhetetlenül fontos a feltöltődéshez, regenerálódáshoz. A munkáltatónak is érdekében áll, hogy munkavállalói kipihenhessék magukat, ezáltal növelve későbbi hatékonyságukat. De mi történik akkor, ha a főnök visszahívja a szabadságról a beosztottat? Van hozzá joga? Erre ad választ dr. Tömösvári Andrea ügyvéd.
2021. évi munkaszüneti napok
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által közzétett rendelet szerint 2021-ben csak egyetlen egy munkanap áthelyezéssel kell terveznünk, illetve hat hosszú hétvége vár ránk; ebből öt hétvége három napos pihenést jelent, egy hétvége pedig négy naposat.
Csökkenthető-e az alapszabadság a koronajárvány miatt?
A koronajárvány kapcsán többször felmerült a fizetés nélküli szabadság lehetősége. Kérdés, hogy jogszerű-e az, ha a munkáltató csökkenteni akarja az alapszabadság mértékét, amennyiben a vírus miatt fizetés nélküli szabadságon volt a dolgozó.
Pótszabadság – mikor, kinek és mennyi?
Azt, hogy kinek mennyi szabadság jár, a Munka Törvénykönyve rögzíti – ezt rendes szabadságnak nevezzük. Ezt az úgynevezett rendes szabadságot osztjuk ketté alapszabadsággá és pótszabadsággá.
Fizetés nélküli szabadság
A fizetés nélküli szabadság az az időszak, amikor ugyan él a munkaviszony, de bérkifizetés nem történik. Két verzió lehetséges: amikor a fizetés nélküli szabadságot igénylő személynek alanyi jogon jár a szabadság, illetve amikor az igénylőnek meg kell egyeznie a munkaadóval.
Bennmaradt szabadságok – kisokos az év elején
Meddig vehető ki az adott évi szabadság? Mi történik, ha az éves szabadságot nem kapta meg, vagy nem vette ki teljes egészében tárgyévben a munkavállaló? Átvihető a következő évre, vagy ki kell fizetni? Ezeket a kérdéseket járta körbe Dr. Kocsis Ildikó, az Érthető Munkajog blog szerzője.