A szakképzési hozzájárulás – havi előleg bevallása és befizetése mellett – éves elszámolású kötelezettség, amit pénzbeli befizetéssel, tanulók, hallgatók gyakorlati képzésével is lehet teljesíteni.
2021. január 28. napján megjelent a Magyar Közlöny 13. számában a hivatalos kormányrendelet a minimálbér és a garantált bérminimum idei változásáról. A változások február 1-jétől lépnek életbe.
A Nemzeti Adó-és Vámhivatal bejelentette, hogy december 16-tól azoknak a diákoknak, akiknek október végével lejárt a diákigazolványa, nem tanul tovább, de munkahelyen sem helyezkedett el, illetve semmilyen más módon nem jogosult orvosi ellátásra, annak egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által közzétett rendelet szerint 2021-ben csak egyetlen egy munkanap áthelyezéssel kell terveznünk, illetve hat hosszú hétvége vár ránk; ebből öt hétvége három napos pihenést jelent, egy hétvége pedig négy naposat.
Az óvadék (vagy ahogy sokan ismerik, kaució) a szerződésszegéssel okozott károk megtérítésére szolgál. Amennyiben ezt a munkaadó kéri a munkavállalótól, azt munkavállalói biztosítéknak nevezzük.
A próbaidővel kapcsolatban még mindig sok félreértés, tévhit él a köztudatban, mind munkavállalói, mind pedig munkaadói oldalról. E heti cikkünkben a próbaidő alapszabályait vesszük sorra.
A koronajárvány kapcsán többször felmerült a fizetés nélküli szabadság lehetősége. Kérdés, hogy jogszerű-e az, ha a munkáltató csökkenteni akarja az alapszabadság mértékét, amennyiben a vírus miatt fizetés nélküli szabadságon volt a dolgozó.
Bizonyos esetekben mind az alkalmi, mind pedig az idénymunka esetén szükséges az orvosi alkalmassági véleményezés. Erre a szerződő felek sok esetben nem gondolnak, így vegyük sorra, hogy milyen esetekben kell foglalkozni ezzel.
Az egyszerűsített foglalkoztatási forma szabályai speciálisabbak a napi nyolc órás, heti negyven órás foglalkoztatási formánál, ennek ellenére egy elterjedt módja a munkavállalásnak, hiszen vannak munkák, amelyek esetén a legegyszerűbben ilyen formában lehet létrehozni a munkaviszonyt.
Leegyszerűsítve harmadik országbeli személynek számít az, aki nem magyar állampolgár, de nem tartozik az EGT-állampolgárok (tehát az EU vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárai) közé sem, esetleg hontalan (tehát akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárnak).