A keresőképtelenségnek a munkaviszony több területére is hatása van, így a munkavégzési kötelezettség, a táppénzre jogosultság, illetve akár a munkaviszony megszüntetése is ide értendő.
Mikor számítunk keresőképtelennek?
Keresőképtelenség esetén a munkavállaló valamely orvos által igazolt, meghatározott okból nem képes ellátni a munkáját. Ez a meghatározott ok többféle is lehet, amit jogszabály határoz meg: így például üzemi baleset, foglalkozási betegség, veszélyeztetett várandóság vagy 12 évnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása.
Ennek megállapítására csak és kizárólag orvos jogosult, de magánorvos nem adhat ki keresőképtelenségi igazolást, csak és kizárólag az előre megállapított, egészségbiztosítási alapból finanszírozott intézmény által nevesített orvos jogosult. Így például az érintett munkavállaló háziorvosa, vagy olyan szakorvos, ahova a munkavállaló háziorvosa a beteget előzetesen beutalta.
A keresőképtelenség öt napra visszamenőleg is megállapítható, de csak erősen indokolt esetben. Azonban első és másodfokon eljáró orvosszakértői szerv által speciális esetben hat hónapra visszamenőleg is megállapítható.
Keresőképtelenség következményei
- A munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Amennyiben állapota ezt engedi (például eszméleténél van) a munkavállaló köteles tájékoztatni munkaadóját a keresőképtelenségről.
- A munkaadó a keresőképtelenség fennállása alatt is közölheti a munkavállalójával a felmondást, de a felmondási idő leghamarabb a keresőképtelenség megszűnését követő napon fog elkezdődni.
A munkáltató természetesen felülvizsgálhatja a keresőképtelenséget, de semmiképp nem utólag, tehát a betegszabadság vagy a táppénz igénybevétele alatt van erre lehetősége. A felülvizsgálat iránti kérelmet a munkavállalót keresőképtelen állományban tartó szolgálat szerint területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalához lehet benyújtani igazgatási szolgáltatási díj fejében.