A legtöbb esetben a munkahelyváltás motivációja a munkahelyi stressz és feszültség okozta évekig tartó feszültség – szinte mindig menekülés valami elől. Sok veszélyt rejt magában, ha valaki úgy dönt, hogy munkahelyet vált, és ezt a „mindegy, csak ne ezt” szellemében teszi. Csak annyit tudsz, hogy amit most csinálsz, azt biztosan nem akarod, de nem azonosítod, hogy valójában mit akarsz. Jön egy Linkedin üzenet, egy telefonhívás, ami valami régi állásportál regisztrációra hivatkozik, stb. Nem keresel aktívan állást, de a „sors úgy hozzásegít”, hogy most itt a lehetőség.
A magánéletben és a munkahelyen egyaránt előfordul, hogy egy partner/munkavállaló magyarázat vagy előzetes értesítés nélkül eltűnik. Ezt a jelenséget ghostingnak is nevezik. Dr. Szauter Dóra Amina és Dr. Solt István az act Bán és Karika Ügyvédi Iroda munkatársai írnak a jelenség munkajogi vonatkozásairól.
A munkaerőpiac szereplői nehéz hónapok elé néznek. A növekvő infláció, az emelkedő energiaköltségek és az új társadalombiztosítási járuléktörvény nyomást gyakorolnak a munkaadókra, a munkavállalókra és az önfoglalkoztatókra. A béremelések a munkahelyek egyik legfontosabb kérdésévé váltak. A katások a mély vízben tanulnak úszni. A rezsiköltségek emelkedése pedig sokakat visszahozhat az irodába.
A most már több mint két éve fenyegető egészségügyi, gazdasági és erkölcsi veszélyek jelentős hatással vannak a mentális stabilitásunkra. Egy olyan világban, ahol egy európai háború éhínséget okoz Afrikában, ahol egy világjárvány hetek alatt végigsöpört a Földön, és évekig visszhangzik, nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a globális együttműködés gyengülése milyen veszélyt jelent kollektív jólétünkre.
A munkaviszony megszüntetése, amelyet a mindennapi életben elbocsátásként ismerünk, jogi nyelven felmondásként fordítható le. A felmondás, így a vezető felmentése esetén is az idő a lényeg. Pontosabban az az időpont, amikor az elbocsátás hatályba lép. 2012 előtt a felmondást rendes felmondásnak, míg az azonnali hatályú felmondást rendkívüli felmondásnak nevezték.
Tényleg olyan egyszerű, mint ahogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke gondolja: aki kiesik a kata alól, menjen vissza a munkaerőpiacra? Vannak olyan szakmák, ahol ez egyszerűen nem így működik, például sok szellemi szabadúszó foglalkozásnál. A munkaerőpiac pedig elvileg a rugalmasság és az informálisabb, atipikusabb munkaformák felé mozdul el, de a kata ellehetetlenítése ennek az ellenkezője.
A karrierváltás egyszerre lehet ijesztő és felemelő. Különösen ijesztőnek tűnhet, ha már elmúltál 40 és újragondolod a karriered. A jó hír az, hogy meg lehet csinálni. A legfontosabb azonban, hogy felismerd, hogy nemcsak a karrieredet építed át, hanem személyiségként is újradefiniálod magad, hiszen a folyamat belülről kifelé halad. Ha szeretnél kitörni egy pocsék állásból, és újra felfedezni önmagad, íme néhány tipp a sikerhez.
A szemléletváltás, a rugalmas munkaidő, a hibrid munkavégzés és a munkavállalókra való nagyobb odafigyelés sikeresen válságállóvá teheti a vállalatokat ezekben a bizonytalan időkben – derül ki a SEED Executive School átfogó felméréséből, amelyet a magyarországi nagyvállalatok vezetői körében végzett. A tanulmány szerint, amely a vezetőkkel szembeni új elvárásokat és a hatékony motivációs eszközöket is felmérte, a legnagyobb kihívást a munkavállalók kiégése és az egyre nehezebbé váló munkaerő megtartása – a fluktuáció – kezelése jelenti.
Sok vállalkozó számára a kata helyett az átalányadózás lehet a legjobb megoldás, de bizonyos tevékenységek esetében az ekho is jó választás lehet. A nem egyéni vállalkozó katások más kalap alá esnek, ők a számviteli törvény hatálya alá tartoznak, és alapesetben adót kell fizetniük, amihez képest van egy jobb alternatíva, ez pedig a kiva, vagyis a kisvállalati adó.
Mi lesz most velük?
A katás vállalkozók jó része nem tehet mást, mint más vállalkozási forma után néz, mert olyan tevékenységet végez, amire nem lehet munkaviszonyt létrehozni.