Sok vállalkozó számára a kata helyett az átalányadózás lehet a legjobb megoldás, de bizonyos tevékenységek esetében az ekho is jó választás lehet. A nem egyéni vállalkozó katások más kalap alá esnek, ők a számviteli törvény hatálya alá tartoznak, és alapesetben adót kell fizetniük, amihez képest van egy jobb alternatíva, ez pedig a kiva, vagyis a kisvállalati adó.
Bajusz Dániel ügyvéddel, az EY szakértőjével megnéztük, milyen lehetőségei vannak azoknak, akik eddig is kiva hatálya alá tartoztak, de most váltani kényszerülnek. A szakember azonban a Forbes.hu-nak elmondta, hogy mindenképpen érdemes leülni egy könyvelővel és egyénileg, jövedelem és költségek alapján megbeszélni a lehetőségeket. A kezdeti düh és kétségbeesés elmúltával érdemes elgondolkodni rajtuk.
Adózás az áfa szerint
A már meglévő egyéni vállalkozók, akik nem tudnak majd az új kata szerint adózni, átkerülnek a személyi jövedelemadó (szja) rendszerébe. Itt van egy minimális elvonás az év során (gyakorlatilag a vállalkozó fizetése), amely után szociális hozzájárulási adót (szocho) és járulékokat kell fizetni.
Egyébként ez egy kvázi nyereségadó, a nyereséget 9 százalékos áfakulccsal adóztatják, és 15 százalékkal a kivont osztalék után.Van továbbá egy minimális szocho fizetési kötelezettség,és ha az év során kivett osztalék után fizetett Socho összege ennél kevesebb, az adóalanynak további Socho-kötelezettsége keletkezik.
Bajusz Dániel szerint a konkrét számok ismerete nélkül nem igazán lehet előre kiszámolni, hogy a vállalkozó szochójáruléka hogyan változhat a jelenlegi katához képest, mennyi maradhat a vállalkozó zsebében, mert az egyik a nyereséget, a másik a jövedelmet adóztatja, a szochó esetében pedig figyelembe kell venni az év közben a minimális levonás után fizetett adóterhet is, és van tételes költségelszámolás is.
Átalányadózás
Az új kata-törvény értelmében 2022. október 31-ig lehetőség van az átalányadózás választására, és sokak számára valószínűleg ez lesz a legelőnyösebb megoldás. Az átalányadózást választók éves jövedelmét, azaz az adóalapot úgy határozzák meg, hogy a bevétel 40 százalékát levonják a költségek arányában (a 40 százalék az általános kulcs, de bizonyos tevékenységekre, például a kiskereskedelemre kedvezőbb, 80 vagy 90 százalékos kulcsok is léteznek).
Az így meghatározott jövedelem kvázi bérként adózik. Ez azt jelenti, hogy az szja-t, a tb-t és a szocho-t is meg kell fizetni utána.
Az éves minimálbér feléig azonban az adóalap (a jövedelem) adómentes. Ez 2022-ben 1,2 millió forint adómentes jövedelmet jelent, ami 40 százalékos költséghányaddal visszaszámolva 2 millió forint adómentes jövedelmet jelent.
Tehát míg eddig egy bérmunkás mondjuk 500 ezer forintos havi jövedelméből 450 ezer forintot tarthatott meg, addig átalányadózás esetén, a 40 százalékos költséghányadot levonva, akkor 300 ezer forint jövedelme lenne, plusz a társadalombiztosítási járulék, a szociális hozzájárulási adó és a szociális hozzájárulási adó, így az 500 ezer forintból (az adómentes rész nélkül) 360 ezer forint maradna.
Ha az adózó munkavállalóvá válik, akkor 332.000 Ft marad (szintén az adókedvezmények nélkül).
Ekho
Magánszemélyek bizonyos tevékenységek, például művészek és sportolók esetében választhatják az egyszerűsített adókedvezményt (ekho). További feltétel, hogy a minimálbérnek megfelelő jövedelemmel kell rendelkezniük, amely az általános szabályok szerint nem adózik külön jövedelemként (bérként). Ebben az esetben az ekho évi 60 millió forint (hivatásos sportolók esetében évi 500 millió forint) jövedelem után érvényesíthető. A kulcs jelenleg 15 százalék (nyugdíjasok esetében 9,5 százalék). Ebben az esetben a kifizető is 13 százalékos kulccsal adózik (kivéve a hivatásos sportolók esetében).
Nem önálló vállalkozói kataszteri kata – tao, kiva
Az eddig katás egyéni vállalkozók, korlátolt felelősségű társaságok, betéti társaságok, közkereseti társaságok és ügyvédi irodák a számviteli törvény hatálya alá kerülnek és alapesetben a tao hatálya alá tartoznak majd, ami még jobb alternatívává teszi a kiva, vagyis a kisvállalati adó bevezetését.
A taóval szemben általában akkor érdemes a kiva mellett dönteni, ha a bérköltségek elérik az összköltség 20-30%-át, különösen, ha a bérköltségek meghaladják a nyereséget. Az adó alapja a személyi jellegű kiadások, mértéke 10 százalék, és megspórolja a szochót (és a tao-t is helyettesíti). Az is előnyös, ha a nyereséget újra befektetik a vállalatba, és nem osztalékként veszik fel, mivel az nem adóköteles.
A tao 9 százalékos társasági adót fizet az adózott nyereség után, a társasági adóalapot növelő és csökkentő tételek figyelembevétele után, valamint 15 százalékos személyi jövedelemadót és 13 százalékos szochót a kivett osztalék után (a felső határig). Ez is több adminisztrációval jár, és könyvvizsgálót igényelhet. Ha a nettó árbevétel vagy a foglalkoztatottak átlagos létszáma két év alatt meghaladja a 300 millió forintot vagy az 50 főt, akkor már könyvvizsgálót kell alkalmazni.
Bajusz Dániel szerint az új kata-törvényben első ránézésre nincsenek bizonytalan vagy jogalkalmazási szemmel nem teljesen világos pontok, az „drasztikus és egyszerű, ami egy adójogszabálynál nem hátrány”. Azt fontos látni, hogy a kata nem megváltozik, hanem aki eddig katázott, annak megszűnik a kata-alanyisága, és aki jogosult rá, szeptembertől egy új, egyszerűbb katában folytathatja.
A szakember elmondta, készülnek majd kalkulátorok, próbál segíteni a NAV és a Pénzügyminisztérium is. A NAV például eddig is többször indított kiva-kampányt és felhívta az érintett adózók figyelmét, hogy jobban megérné számukra a kiva, és remélhetőleg most is lehet majd ilyen szolgáltató kampánnyal találkozni.
Sok vállalkozó számára, a kata helyett az átalányadózás lehet a legjobb megoldás, de bizonyos tevékenységek esetében az ekho is jó választás lehet. A nem egyéni vállalkozó katások más kalap alá esnek, ők a számviteli törvény hatálya alá tartoznak, és alapesetben adót kell fizetniük, amihez képest van egy jobb alternatíva, ez pedig a kiva, vagyis a kisvállalati adó.
Bajusz Dániel ügyvéddel, az EY szakértőjével megnéztük, milyen lehetőségei vannak azoknak, akik eddig is kiva hatálya alá tartoztak, de most váltani kényszerülnek. A szakember azonban a Forbes.hu-nak elmondta, hogy mindenképpen érdemes leülni egy könyvelővel és egyénileg, jövedelem és költségek alapján megbeszélni a lehetőségeket. A kezdeti düh és kétségbeesés elmúltával érdemes elgondolkodni rajtuk.
Adózás az áfa szerint
A már meglévő egyéni vállalkozók, akik nem tudnak majd az új kata szerint adózni, átkerülnek a személyi jövedelemadó (szja) rendszerébe. Itt van egy minimális elvonás az év során (gyakorlatilag a vállalkozó fizetése), amely után szociális hozzájárulási adót (szocho) és járulékokat kell fizetni.
Egyébként ez egy kvázi nyereségadó, a nyereséget 9 százalékos áfakulccsal adóztatják, és 15 százalékkal a kivont osztalék után.
Van továbbá egy minimális szocho fizetési kötelezettség,
és ha az év során kivett osztalék után fizetett Socho összege ennél kevesebb, az adóalanynak további Socho-kötelezettsége keletkezik.
Bajusz Dániel szerint a konkrét számok ismerete nélkül nem igazán lehet előre kiszámolni, hogy a vállalkozó szochójáruléka hogyan változhat a jelenlegi katához képest, mennyi maradhat a vállalkozó zsebében, mert az egyik a nyereséget, a másik a jövedelmet adóztatja, a szochó esetében pedig figyelembe kell venni az év közben a minimális levonás után fizetett adóterhet is, és van tételes költségelszámolás is.
Átalányadózás
Az új kata-törvény értelmében 2022. október 31-ig lehetőség van az átalányadózás választására, és sokak számára valószínűleg ez lesz a legelőnyösebb megoldás. Az átalányadózást választók éves jövedelmét, azaz az adóalapot úgy határozzák meg, hogy a bevétel 40 százalékát levonják a költségek arányában (a 40 százalék az általános kulcs, de bizonyos tevékenységekre, például a kiskereskedelemre kedvezőbb, 80 vagy 90 százalékos kulcsok is léteznek).
Az így meghatározott jövedelem kvázi bérként adózik. Ez azt jelenti, hogy az szja-t, a tb-t és a szocho-t is meg kell fizetni utána.
Az éves minimálbér feléig azonban az adóalap (a jövedelem) adómentes. Ez 2022-ben 1,2 millió forint adómentes jövedelmet jelent, ami 40 százalékos költséghányaddal visszaszámolva 2 millió forint adómentes jövedelmet jelent.
Tehát míg eddig egy bérmunkás mondjuk 500 ezer forintos havi jövedelméből 450 ezer forintot tarthatott meg, addig átalányadózás esetén, a 40 százalékos költséghányadot levonva, akkor 300 ezer forint jövedelme lenne, plusz a társadalombiztosítási járulék, a szociális hozzájárulási adó és a szociális hozzájárulási adó, így az 500 ezer forintból (az adómentes rész nélkül) 360 ezer forint maradna.
Forrás: Forbes
Fotó: Index