A munkaerőpiac szereplői nehéz hónapok elé néznek. A növekvő infláció, az emelkedő energiaköltségek és az új társadalombiztosítási járuléktörvény nyomást gyakorolnak a munkaadókra, a munkavállalókra és az önfoglalkoztatókra. A béremelések a munkahelyek egyik legfontosabb kérdésévé váltak. A katások a mély vízben tanulnak úszni. A rezsiköltségek emelkedése pedig sokakat visszahozhat az irodába.
Tényleg olyan egyszerű, mint ahogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke gondolja: aki kiesik a kata alól, menjen vissza a munkaerőpiacra? Vannak olyan szakmák, ahol ez egyszerűen nem így működik, például sok szellemi szabadúszó foglalkozásnál. A munkaerőpiac pedig elvileg a rugalmasság és az informálisabb, atipikusabb munkaformák felé mozdul el, de a kata ellehetetlenítése ennek az ellenkezője.
Sok vállalkozó számára a kata helyett az átalányadózás lehet a legjobb megoldás, de bizonyos tevékenységek esetében az ekho is jó választás lehet. A nem egyéni vállalkozó katások más kalap alá esnek, ők a számviteli törvény hatálya alá tartoznak, és alapesetben adót kell fizetniük, amihez képest van egy jobb alternatíva, ez pedig a kiva, vagyis a kisvállalati adó.
Mi lesz most velük?
A katás vállalkozók jó része nem tehet mást, mint más vállalkozási forma után néz, mert olyan tevékenységet végez, amire nem lehet munkaviszonyt létrehozni.