Menü Bezárás

Bérnyomás, katások, romló kilátások – forró hónapok előtt áll a munkaerőpiac

A munkaerőpiac szereplői nehéz hónapok elé néznek. A növekvő infláció, az emelkedő energiaköltségek és az új társadalombiztosítási járuléktörvény nyomást gyakorolnak a munkaadókra, a munkavállalókra és az önfoglalkoztatókra. A béremelések a munkahelyek egyik legfontosabb kérdésévé váltak. A katások a mély vízben tanulnak úszni. A rezsiköltségek emelkedése pedig sokakat visszahozhat az irodába.

“Senkit nem érdekel, hogy mit teszünk a rugalmas munkavégzésért vagy a covid ellen. Mindenki a béremelésekkel ostromol minket.” Ezt mondta nekem néhány hete egy magyarországi nemzetközi cég HR-igazgatója. És a helyzet azóta sem változott, a munkahelyek feszültek. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint az infláció gyorsul: júliusban 13,7 százalékos volt az emelkedés mértéke, ami 24 éves csúcs, az élelmiszerárak pedig 27 százalékkal nőttek, több termék ára 50 százalék fölé emelkedett. A korábbi megállapodásokat felülírja a valóság. Bár a vasúti, közlekedési, postai és közüzemi ágazat szakszervezetei tavaly hároméves megállapodást kötöttek az alapbérek 15 százalékos emeléséről, ezt mostanra “felemésztette” az infláció, és a szakszervezetek új bértárgyalást akarnak.

A menedzserek úgy érzik, hogy valamit tenni kell, mert a jó dolgozók az elsők, akiket elküldenek. Néhányan az év közepén 5% körüli emelést adtak. Nekem úgy tűnik, hogy a legtöbbjük egyszeri bónuszokkal próbálkozik az alapbéremelés helyett. Például 100-200-300 ezer forintos cafeteria juttatásokat. De tudják, hogy ez csak átmeneti megoldás. Ha a kormány teljesen elengedi az üzemanyagárakat, és megérkeznek az első közüzemi számlák emelései, a munkavállalók még magasabb árakat fognak látni. A vezetők helyzetét nehezíti, hogy sokuknak nincs tapasztalata a bérpolitikáról kétszámjegyű inflációs környezetben. A vezetők egy generációja úgy nőtt fel, hogy a költségvetéseket néhány százalékos készpénzromlással tervezte. És a fejükben: mi történik, ha behúzzák a féket a gazdaságon. Túléli-e a vállalat az ilyen fizetésekkel?

De egyelőre nincsenek válságra utaló jelek. A munkaerőpiac szűkös, bizonyos ágazatokban, különösen a feldolgozóiparban munkaerőhiány van. Ebben a helyzetben a munkahelyek megszűnésétől való félelem – ami mérsékelné a bérvárakozásokat – nem jár a munkavállalók fejében. Sőt, a kormány még szélesebbre tárta a kapukat a harmadik országok állampolgárai előtt: az ideiglenes munkaközvetítő ügynökségek 8 másik, nem uniós országból, köztük Brazíliából, Oroszországból és Kolumbiából is gyorsítottan közvetíthetnek munkaerőt.

A katások megtanulnak úszni a mély vízben

Több mint 400 000 katás vállalkozó nehéz hetek elé néz. A nyilvános konzultáció nélkül, 24 óra alatt elfogadott, az utcai munkáról szóló törvény másfél hónapos előkészítés után sokként érte az érintetteket. Még mindig teljes a bizonytalanság, és sem a katások, sem az ügyfeleik nem tudják, hogyan tovább. A lényeg: a katásnak jelentősen meg kellene emelniük az árakat, hogy meg tudjanak élni, amiről a megbízók hallani sem akarnak, vagy csak minimális, senkinek sem jó korrekciókra nyitottak. Bonyolítja a megoldást a mozgó keret. A kormány tegnap jelentős változásokról is döntött: csökken az ekho közteher, és könnyebb lesz a Bt-s egyéni vállalkozónak egyéni vállalkozóvá válnia.

Három irányt láthatunk az a katások ügyében:

– Legtöbbjük más adózási formát fog választani: átalányadózó egyéni vállalkozóként adóznak majd. Növelik (vagy megpróbálják) a jutalékukat és csökkentik a költségeiket. Ott van még az eho lehetősége, amit a kormány egy friss rendeletében igyekszik vonzóbbá tenni. Ez azonban a vállalkozó/munkáltató terheinek növekedését jelenti, amit kérdéses, hogy vállalni fognak-e.

– Néhányan felhagynak majd a gazdasági tevékenységükkel, mert nem éri meg. Kilépnek a klasszikus munkaerőpiacról, és munkaviszonyt keresnek. Nem lesz könnyű feladni a szabadúszást, azt az érzést, hogy a saját főnököd lehetsz, több ügyfélnek dolgozhatsz, és magad döntheted el, mikor és hol dolgozol. Az üzleti szolgáltató központok már jelezték, hogy tárt karokkal várják az idegen nyelveket magas szinten beszélő szakembereket. (Itt maradva: nem tartom reálisnak, hogy sokan a vállalkozói függetlenségből a call center típusú irodai munkába mennének át. Csak ha nagyon szorít a cipő).

– És ne tagadjuk: lesznek olyanok is, akik az illegalitásba mennek. Bele fognak merülni a feketegazdaságba, “okosan” intézik a számláikat, fizetik a minimális egészségügyi hozzájárulást, és reménykednek, hogy nem kapják el őket a hatóságok. Ez ismerősen hangozhat az 1990-es évekből és a 2000-es évek elejéről. A kata egyik legnagyobb hozadéka az volt, hogy ezt szinte teljesen visszaszorította, emberek tízezreit hozta ki a szürke- és feketegazdaságból.

Az adócsökkentés visszahozza a munkavállalókat az irodába?

Az egyik HR-projekt, amely az elmúlt évben gyakran felmerült, a hibrid munkavégzésre való áttérés volt. A Covid számára a néhány pozitív következmény a rugalmasabb munkavégzés volt, és az irodai dolgozók számára a home office magától értetődővé vált. A szervezetek szembesültek azzal a nehézséggel, hogy hogyan hozzák vissza az alkalmazottaikat az irodába. Ez az irodai funkció újragondolásához vezetett: a fix, egyéni munkaállomásoktól az inspiráló közösségi terek, a csapatmunkára szolgáló helyiségek, a hot deskek és a 2-4-8 fős kis tárgyalók helyett egyetlen nagy tárgyaló helyett. A kérdés az, hogy az energiaköltségek “piacosítása” és az otthoni energiaszámlák ebből következő növekedése nem fogja-e az irodai terek visszaszorulását előidézni. Más szóval, a munkavállalók nem fogják-e úgy gondolni, hogy érdemesebb egész nap az irodában dolgozni. Ha pedig a munkáltató fizeti az ingázást, akkor a munkavállaló csak az ingázási időt veszíti el, és az otthoni rezsiszámla alacsonyabb lesz. Majd meglátjuk.

És akkor ott vannak még az olyan bizonytalanságok, mint a járványhelyzet, az orosz-ukrán konfliktus újabb következményei, az egyre valószínűbb recesszió és az ebből következő munkanélküliség növekedése… Nehéz hónapok állnak mindenki előtt a munka világában.

Forrás: HRBLOG.hu