A szakképzési hozzájárulás – havi előleg bevallása és befizetése mellett – éves elszámolású kötelezettség, amit pénzbeli befizetéssel, tanulók, hallgatók gyakorlati képzésével is lehet teljesíteni.
A szakképzési hozzájárulás fizetésének kötelezettségéről rendelkező 2019-es törvény rendelkezik, mely egyben felsorolja azokat a gazdálkodókat, akik mentesülnek a fizetése alól. A törvény alapján a munkaadók többségének valamennyi béren kívüli juttatás, illetve egyes meghatározott juttatások után szakképzési hozzájárulást kell fizetniük. 2021. január elsejétől a szakképzési hozzájárulás alapja megegyezik a szociális hozzájárulási adó alapjával, ami a legtöbb társaság esetén a költségek növekedését jelenti. Ennek oka, hogy míg 2020 végéig az önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelmeket terhelte a szakho, 2021 elejétől már érinti többek között a különböző béren kívüli juttatásokat, illetve a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat is (amennyiben a kifizetőt terheli a szociális hozzájárulási adó). Ez alapján tehát a SZÉP kártya jutattások után is növekednek a költségek.
Azonban a 22/2021 (I. 28.) Kormányrendelet alapján 2021 január 1-től változott a veszélyhelyzet ideje alatt igénybe vehető szakképzési hozzájárulás alanyainak köre, valamint a hozzájárulás alapja is. A NAV nyilatkozata szerint a módosítás érinti a januári SZÉP-kártya-támogatást is, nem kell a szakho-t megfizetni.
Listát is szolgáltatnak arról, hogy ki köteles megfizetni a szakképzési hozzájárulást:
- a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet az egyéni vállalkozó kivételével,
- a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó és
- a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató külföldi adóügyi illetőségű személy, ha belföldön rendelkezik székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel, illetve ha üzletevezetésének helye beföld.