A koronavírus terjedésével egyre szigorodnak a korlátozások, és ezek érintik a magyarországi kis- és középvállalkozásokat, de sok esetben még a nagyvállalatokat is. Sok helyen emiatt felmerült a munkaviszony megszüntetésének lehetősége. Most sorra vesszük, hogy milyen esetekben lehet jogszerűen felmondani a munkavállaló határozott vagy határozatlan idejű munkaviszonyát.
A felmondás sok esetben érzékeny téma, hiszen a szokásaink rabjává válva könnyű beleragadni egy-egy helyzetbe. Nincs ezen semmi szégyellnivaló, hiszen senki nem áldozza fel szívesen a biztonságát egy bizonytalanabb dologért. Ellenben, ha a negatív érzések és szituációk mindennapjaink részévé válnak, muszáj elgondolkozni a váltáson. De mik ezek?
Ha elkészültünk a megfelelő önéletrajzzal és/vagy motivációs levéllel, ideális esetben meghívnak minket egy személyes interjúra. Ideje tehát felkészülni a fellépésünkre; hiszen az állásinterjú lényegében egy fellépés. Mire figyeljünk?
Bizonyos pozíciókhoz a cégek külön kérhetik a motivációs levél csatolását pályázati anyagunkhoz, de akkor is érdemes egy jól elkészített motivációs levelet a „fiókban” tartani, ha erre nem irányul külön kérés. De mi is a célja egy motivációs levélnek?
Sokszor hangozatott tény, hogy egy rutinos recruiter 10-20 másodperc alatt el tudja dönteni a CV-t görgetve, hogy a jelölttel érdemes-e foglalkozni az adott álláshirdetéssel kapcsolatban, vagy nem. Így tehát kiemelten fontos, hogy elsajátítsuk a tökéletes önéletrajz-készítés íratlan szabályait.
Sokan nem tesznek különbséget betegszabadság és táppénz fogalma között a köznyelvben, pedig van különbség, és nem is elhanyagolható.
A keresőképtelenségnek a munkaviszony több területére is hatása van, így a munkavégzési kötelezettség, a táppénzre jogosultság, illetve akár a munkaviszony megszüntetése is ide értendő.
A szülési szabadság mindösszesen 24 hét, azaz 168 nap. Ebből négy hetet a munkaadó köteles úgy kiadni, hogy a kismamának legyen ideje otthon lenni a szülés várható időpontját megelőzően – ez a négy hét munkában töltött időként számolandó.
Meddig vehető ki az adott évi szabadság? Mi történik, ha az éves szabadságot nem kapta meg, vagy nem vette ki teljes egészében tárgyévben a munkavállaló? Átvihető a következő évre, vagy ki kell fizetni? Ezeket a kérdéseket járta körbe Dr. Kocsis Ildikó, az Érthető Munkajog blog szerzője.