Bizonyos esetekben mind az alkalmi, mind pedig az idénymunka esetén szükséges az orvosi alkalmassági véleményezés. Erre a szerződő felek sok esetben nem gondolnak, így vegyük sorra, hogy milyen esetekben kell foglalkozni ezzel.
Az egyszerűsített foglalkoztatási forma szabályai speciálisabbak a napi nyolc órás, heti negyven órás foglalkoztatási formánál, ennek ellenére egy elterjedt módja a munkavállalásnak, hiszen vannak munkák, amelyek esetén a legegyszerűbben ilyen formában lehet létrehozni a munkaviszonyt.
Leegyszerűsítve harmadik országbeli személynek számít az, aki nem magyar állampolgár, de nem tartozik az EGT-állampolgárok (tehát az EU vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárai) közé sem, esetleg hontalan (tehát akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárnak).
Megváltozott munkaképességűnek tekinthető az a személy, aki veleszületett, balesetből, vagy betegségből kifolyólag nem képes olyan módon vagy mértékben elvégezni a rá bízott feladatokat, mint a hozzá korban, nemben, képzettségben hasonló személyek általában.
A megváltozott munkaképességű munkavállalók kapcsán fontos tisztába tenni pár fogalmat: így az egészségkárosodással élő, a fogyatékos, illetve a megváltozott vagy csökkent munkaképességű szavakat. Ezek eltérő fogalmak, az egyes kategóriába tartozó személyeket eltérő jogok illetik, illetve eltérő kötelezettségekkel jár.
A kettő fogalom között fontos különbséget tenni, kérdés, hogy ezt mi alapján lehetséges meghatározni? A munkabaleset fogalmát a munkavédelmi törvény, az üzemi baleset fogalmát pedig a társadalombiztosítási jogszabály alkotja meg.
A társadalombiztosítás szabályainak változása a vállalkozókat, illetve a megbízási jogviszonyban dolgozókat is érinti. E heti cikkünkben ezeket a hatásokat vesszük sorra.
A társadalombiztosításra vonatkozó szabály változása a szociális hozzájárulási adót is érintette, mely változások szintén 2020. július 1-jétől léptek életbe.
2020 júliusában több társadalombiztosításra vonatkozó szabály is megváltozott, amely érinti a munkavállalókat, a társas vállalkozókat és a munkájukat megbízási jogviszony keretében ellátó dolgozókat is. Először átvesszük a társadalombiztosítási járulék fogalmát.
Azt, hogy kinek mennyi szabadság jár, a Munka Törvénykönyve rögzíti – ezt rendes szabadságnak nevezzük. Ezt az úgynevezett rendes szabadságot osztjuk ketté alapszabadsággá és pótszabadsággá.