Tényleg olyan egyszerű, mint ahogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke gondolja: aki kiesik a kata alól, menjen vissza a munkaerőpiacra? Vannak olyan szakmák, ahol ez egyszerűen nem így működik, például sok szellemi szabadúszó foglalkozásnál. A munkaerőpiac pedig elvileg a rugalmasság és az informálisabb, atipikusabb munkaformák felé mozdul el, de a kata ellehetetlenítése ennek az ellenkezője.
Az aránytalan előnyöket az egyszerűség megtartása mellett lehetett volna csökkenteni” – mondja Scharle Ágota munkaerőpiaci szakértő, a Budapest Intézet ügyvezető igazgatója. Szerinte a kata-törvény módosítása mintha teljesen figyelmen kívül hagyná a szellemi szabadfoglalkozásúakat. Hiszen sokan közülük egyszerre több helyen dolgoznak, több cégnek számláznak, így esetükben egyáltalán nem rejtett foglalkoztatásról van szó. Például fordítók, tolmácsok, tartalomgyártók stb. Sokuknak sokszor nem egy munkahelye van, ahol foglalkoztatják őket, hanem általában projektekre szerződnek, és a saját tudásukat, munkájukat értékesítik, amire nem könnyű egyéb költségeket elszámolni. Mivel a döntés egyáltalán nem differenciált, ezért őket még jobban sújtja, csak a taxisok mentesülnek a kaszálás elve alól.
Fokozott munkaerő-piaci rugalmasság, a speciális készségek elérhetősége
Ráadásul, bár Magyarországon a rugalmas foglalkoztatás nem annyira elterjedt, mint a skandináv országokban, Hollandiában vagy az Egyesült Államokban, ez a döntés a munkáltatóknak is hátrányára vált, mert lehetővé tette a cégek számára, hogy bizonyos projektekhez speciális készségeket szerezzenek, és akut hiányt pótoljanak. Például akár úgy is, hogy olyan fejlesztőket alkalmaznak, akik több cégnél is komoly hozzáadott értéket képviselő munkát végeztek egy-egy témában. Munkájukra azonban éppen specialitásuk miatt nincs szükség folyamatosan, vagy nem töltenek be teljes munkaidős állást.
Más szóval a szakképzettek foglalkoztatása hozzájárult a szakmunkáshiány csökkentéséhez, és javította a munkaerőpiac rugalmasságát. Emellett sokan – orvosok, tanárok – egy második munkával egészítették ki bérüket. Azonban például azok, akik ilyen módon az egészségügyben dolgoztak, nem közvetlenül a betegnek számláztak, hanem magánvállalkozóként szerződtek, például egy magán egészségügyi intézménnyel vagy intézménnyel (azaz egy céggel).
Ez lehetne másképp is…
A szakértő megjegyezte, hogy a kata egyszer már érintette a 3 millió forintos telephelyenkénti bevételi határ megállapításakor, és az azóta eltelt időszakban vizsgálhatták volna az intézkedés hatását. Az adóhatóságnak pedig minden szükséges adattal rendelkezik ahhoz, hogy kiszűrje a visszaéléseket. Akár azt, hogy megnézik, hogy ki volt korábban alkalmazott, de patás lett, hogy melyek azok a foglalkozások, ahol a többség alkalmazott, míg néhányan patás, vagy fordítva, ahol mindenki patás. Egy ilyen, hatásvizsgálatokon alapuló döntést meg lehetett volna indokolni, különbséget lehetett volna tenni az egyes ágazatok között, például az adómentes jövedelem eltérő maximális összegének meghatározásával, vagy más szempontok figyelembevételével, és hatékonyabb válasz lehetett volna egy meglévő problémára.
Az egyik reakció az volt, hogy a kata eltörlése a jól eladható készségek és szakmák külföldre vándorlásának újbóli fellendüléséhez vezetne, vagy akár a belföldről külföldön dolgozók elvándorlásához. Scharle Ágota szerint most éppen azokban az ágazatokban erősödhet meg a kivándorlás, amelyekre Magyarországon szükség van.
Átfordulhatnak a munkaerő-piaci trendek?
Mennyire fordulhat meg gyorsan a munkaerőpiac, amely az utóbbi időben inkább a keresletre volt jellemző, a munkaerőhiányról szóló hírekkel és a megfelelő munkaerő toborzásának kihívásaival, ami a külföldi munkaerő behozatalának szükségességéhez vezetett, sőt egyes cégek életképességét és teljesítményét is veszélyeztette?
Scharle Ágota szerint a munkaerőpiac sok részpiacra tagolódik, így nem lehet általánosságban beszélni a hatásáról, hiszen a különböző ágazatokat eltérő módon érintheti a válság. Például a magas exporthányaddal és alacsony anyagimporttal rendelkező cégek akár még profitálhatnak is a jelenlegi forintárfolyamból, míg a magas energia- és szállítási költségekkel rendelkező ágazatok nehezebb helyzetbe kerülhetnek. Így lehetnek olyan területek, ahol a munkaerőhiány még további béremelések mellett is fennmarad, így a munkavállalók alkupozíciója nem romlik. Például informatikai szakemberekre akkor is szükség lesz, ha a gazdaság teljesítménye csökken. Míg más területeken az embereknek óvatosabbnak kell lenniük a váltással kapcsolatban. Ezek a hatások nem egyik napról a másikra fognak megjelenni a munkaerőpiacon, így még nem tudni, hogy könnyebb lesz-e a munkaerő-toborzás, a munkavállalók elkötelezettebbek lesznek-e, vagy a munkáltatóknak könnyebb lesz-e alkudozniuk.