Mivel a koronavírus megjelenése miatt sok korábbi munkajogi szabály nehezen betarthatóvá vált, így mind a munkavállalók, mind pedig a munkaadók részéről nagyobb rugalmasságot kíván meg a helyzet. Erre az időszakra több átmeneti jogszabályi rendelkezés született, melyek eltérnek a munkajog rendes szabályaitól. Vegyük sorra ezeket.
Távmunka
A járvány előtt a távmunkát a munkaszerződés szabályozta: a felek erről előre megállapodtak. Érthető módon a közösségi távolságtartás nevében, illetve a járvány megfékezése érdekében megnőtt az igény az otthonról való munkavégzés irányába. Az új szabályozás szerint nincs szükség a munkaszerződés módosítására távmunka elrendeléséhez, a munkaadó egyoldalúan elrendelheti azt. Valamint a munkaszerződéstől eltérő távmunka a naptári évben 44 napnál vagy 352 óránál hosszabb időtartamra is elrendelhető a korábbiakkal ellentétben.
Egészségügyi ellenőrzés
Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit eddig is biztosítania kellett a munkaadónak, de járvány esetén ez kiemelten fontossá válik. Ennek köszönhetően az átmeneti szabályok feljogosítják a munkáltatót, hogy a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzésének érdekében minden szükséges és indokolt intézkedést megtegyen. Nyilatkoztathatja a dolgozókat (például kérdőív formájában), de végeztethet orvosi vizsgálatokat (például lázmérést) is. Annak ellenére, hogy ezt jogszerűen megteheti, ajánlott a munkavállalókat utasítás vagy belső szabályzat formájában tájékoztatni.
Az egészségügyi ellenőrzés során szerzett személyes adatok különleges adatnak minősülnek, így a munkáltató köteles megfelelni az adatvédelmi szabályoknak, illetve a munkavállalót is tájékoztatni szükséges ezekről a szabályokról.
Munkaidőkeret, munkaidő-beosztás
A munkaidőkeretben való foglalkoztatás lényege, hogy a munkáltató rugalmasabban, adott esetben egyenlőtlenül tudja beosztani a munkavállaló munkaidejét. Az általános szabályok szerint a munkaidőkeret időtartama legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét lehet, bizonyos esetekben legfeljebb 6 hónap vagy 24 hét, illetve kollektív szerződés alapján legfeljebb 36 hónap. Az átmeneti szabályok alapján azonban a munkáltató által elrendelhető munkaidőkeret általános jelleggel megemelésre került legfeljebb 24 havi munkaidőkeretre. Igaz ez a járványhelyzet előtt elrendelt munkaidőkeretre is, tehát azok is meghosszabbíthatóak 24 havi keretre.
A napi és heti munkaidő maximuma, illetve a napi és heti pihenőnapra vonatkozó szabályok nem változtak!
A beosztással kapcsolatos szabályok aszerint változtak, hogy a rendes munkajogi szabályozás szerint a már közölt beosztást a napi munkaidő kezdetét megelőzően 96 órával korábban módosíthatja a munkáltató akkor, ha a működésben előre nem látható körülmény merült fel. Járványhelyzetben azonban ez a 96 óra csökkenthető, de akkor is figyelembe kell venni, hogy a munkavállaló érdekei ne sérüljenek.
Egyéb eltérési lehetőségek a Munka Törvénykönyvétől
Az általános szabályok szerint az Mt. munkaviszonyra vonatkozó szabályaitól a munkavállaló javára bármikor el lehet térni. A munkavállaló hátrányára azonban csak akkor lehetséges az eltérés, ha a törvény azt kifejezetten megengedi. A veszélyhelyzet alatt érvénybe lépő átmeneti szabályozások azonban lehetővé teszik, hogy a munkaadó és a munkavállaló közös megegyezéssel eltérjenek az Mt. szabályaitól olyan esetekben is, amikor egyébként a törvény ezt az eltérést nem engedi – akár a munkavállaló hátrányára is. Ez a megállapodás maximum a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 30 napig szólhat.