Menü Bezárás

Betegszabadság vagy táppénz?

Sokan nem tesznek különbséget betegszabadság és táppénz fogalma között a köznyelvben, pedig van különbség, és nem is elhanyagolható.

Betegszabadság egy évben 15 napra jár, orvosi igazolás ellenében. Ennek az a fő oka, hogy az első 15 nap nem társadalombiztosítási ellátás, hanem a munkáltató terhe. A napi összeg a mindenkori napi fizetésünk 70%-a. Ezután vehető igénybe az ún. táppénz, ami maximum egy évig jár, maximális napi összege a mindenkori minimálbér 1/15-öd része. A táppénznek kilenc különböző besorolási fajtája van, amelyből öt besorolás esetén a betegszabadság időszaka automatikusan kimarad (ilyen például az üzemi baleset miatti táppénz, vagy a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség).

Mik a további különbségek?

  1. A betegszabadságról a Munka Törvénykönyve rendelkezik, a táppénzről a társadalombiztosítási jogszabályok.
  2. Betegszabadság csak saját betegségünk esetén jár, táppénz viszont gyermek esetén is igénybe vehető
  3. A betegszabadságot munkanapokon (fizetett ünnepnapokon is) számolják, míg a táppénz naptári napokban értendő

Kinek jár a betegszabadság, és kinek nem?

Azok az alkalmazottak, akik az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszony keretében dolgoznak, jogosultak betegszabadságra (kormánytisztviselők, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban állók is). Betegszabadság nem, azonban táppénz jár az egyéni vállalkozóknak, megbízás alapján munkát végző dolgozóknak, veszélyeztetett várandósoknak, társas vállalkozás tagjainak, illetve szintén jár a táppénz foglalkozási betegség vagy üzemi baleset miatti keresőképtelenség esetén.

Kinek jár a táppénz, és kinek nem?

Mivel a táppénz állami-, társadalombiztosítási ellátás, ezért egészségbiztosítási járulékfizetés ellenében vehetjük igénybe, a megbetegedés ideje alatt rendelkeznünk kell érvényes biztosítási jogviszonnyal. A harmadik elengedhetetlen feltétel pedig az, hogy legyen orvosi igazolásunk (kórházi ellátás esetén a kórház adja ki). Értelemszerűen, ha az említett három alapfeltétel valamelyike nem teljesül, akkor nem vagyunk jogosultak táppénz igénybevételére. Ezen felül akkor sem vehető igénybe táppénz, ha a keresőképtelenséggel összefüggésben nincs kieső jövedelmünk, így például fizetés nélküli szabadság ideje alatt.