Leegyszerűsítve harmadik országbeli személynek számít az, aki nem magyar állampolgár, de nem tartozik az EGT-állampolgárok (tehát az EU vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárai) közé sem, esetleg hontalan (tehát akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárnak).
Megváltozott munkaképességűnek tekinthető az a személy, aki veleszületett, balesetből, vagy betegségből kifolyólag nem képes olyan módon vagy mértékben elvégezni a rá bízott feladatokat, mint a hozzá korban, nemben, képzettségben hasonló személyek általában.
A megváltozott munkaképességű munkavállalók kapcsán fontos tisztába tenni pár fogalmat: így az egészségkárosodással élő, a fogyatékos, illetve a megváltozott vagy csökkent munkaképességű szavakat. Ezek eltérő fogalmak, az egyes kategóriába tartozó személyeket eltérő jogok illetik, illetve eltérő kötelezettségekkel jár.
A társadalombiztosítás szabályainak változása a vállalkozókat, illetve a megbízási jogviszonyban dolgozókat is érinti. E heti cikkünkben ezeket a hatásokat vesszük sorra.
A társadalombiztosításra vonatkozó szabály változása a szociális hozzájárulási adót is érintette, mely változások szintén 2020. július 1-jétől léptek életbe.
2020 júliusában több társadalombiztosításra vonatkozó szabály is megváltozott, amely érinti a munkavállalókat, a társas vállalkozókat és a munkájukat megbízási jogviszony keretében ellátó dolgozókat is. Először átvesszük a társadalombiztosítási járulék fogalmát.
Azt, hogy kinek mennyi szabadság jár, a Munka Törvénykönyve rögzíti – ezt rendes szabadságnak nevezzük. Ezt az úgynevezett rendes szabadságot osztjuk ketté alapszabadsággá és pótszabadsággá.
A munkavédelmi kockázatértékelés munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül, a kémiai biztonság területén külön jogszabályba foglalták az elvégzési módját. A munkáltató a tevékenységének megkezdésétől számított hat hónapon belül, egyébként egy éven belül, azt követően indokolt esetben köteles elvégezni, és azt 3 évenként felülvizsgálni.
A fizetés nélküli szabadság az az időszak, amikor ugyan él a munkaviszony, de bérkifizetés nem történik. Két verzió lehetséges: amikor a fizetés nélküli szabadságot igénylő személynek alanyi jogon jár a szabadság, illetve amikor az igénylőnek meg kell egyeznie a munkaadóval.
A Munka törvénykönyve a nyugdíjazás előtt álló munkavállalók érdekeit is szem előtt tartja, jól szabályozott formában foglalkozik az úgynevezett védett korú munkavállalókkal is. E heti cikkükben ezeket az alapszabályokat vizsgáljuk meg.