A megváltozott munkaképességű munkavállalók kapcsán fontos tisztába tenni pár fogalmat: így az egészségkárosodással élő, a fogyatékos, illetve a megváltozott vagy csökkent munkaképességű szavakat. Ezek eltérő fogalmak, az egyes kategóriába tartozó személyeket eltérő jogok illetik, illetve eltérő kötelezettségekkel jár.
Egészségkárosodás az a jelenség, ami időszakos vagy állandó biológiai működési zavar, így például egészségkárosodás egy törött testrész, vagy a magas vérnyomás. Fogyatékosságnak nevezzük, az emberi funkciók teljes, átmeneti vagy végleges zavarát, tehát olyan személyek, akik érzékszervi, mozgásszervi vagy értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja. Végül, de nem utolsó sorban a rokkantság az embernek, mint társadalmi lénynek a társadalmi funkció betöltésében bekövetkező zavara. Értjük ezalatt, hogy a munkavállalót olyan tartós akadályozottság érinti bizonyos tevékenységek ellátásában (pl. keresőképesség, tanulás, önellátás), amit neme, kora és társadalmi szerepe alapján egyébként el tudna látni. Utóbbit orvosszakértő állapítja meg százalékos mértékben (36 és 100 százalék közötti lehet).
Amennyiben a munkavállaló rehabilitációs ellátásban, vagy rokkantsági ellátásban részesül, de az ellátása megtartása mellett keresőtevékenységet is folytathat (időkorlát nélkül), illetve jövedelme nem haladja meg a minimálbér 150%-t (egymást követő három hónapon keresztül), akkor a munkaadónak kötelessége bejelenteni a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatását az adóhatóság felé. Erre a 1908M bejelentőlap 5-ös kódja használható.
A rokkant munkavállalókat különböző társadalombiztosítási ellátások és szociális juttatások illetik meg, illetve az őket foglalkoztató munkaadók is kedvezményeket kaphatnak. Jelenleg a rokkantság mértékének megállapításához hat besorolási osztályt különböztetünk meg:
- „B1” minősítési kategória: akinek az egészségi állapota 51–60% között van és foglalkoztatási szempontú rehabilitációja javasolható.
- „B2” minősítési kategória: amennyiben a munkavállaló egészségi állapota szintén 51–60% között van, de a foglalkoztatási vagy szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt,
- „C1” minősítési kategória jár annak, akinek az egészségi állapota 31–50% között van és foglalkoztatási szempontú rehabilitációja javasolható.
- „C2” minősítési kategória: az, akinek egészségi állapota 31–50% között van és a rehabilitálhatóság foglalkoztatási vagy szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt,
- „D” minősítési kategória: azok, akinek egészségi állapota 1–30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra képes,
- „E” minősítési kategória: ebbe a csoportba az a kérelmező sorolható, akinek egészségi állapota 1–30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes.
Ki tekinthető megváltozott munkaképességű személynek?
- akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű
- aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik
- akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű
- aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.
A munkavállalókat megillető kedvezmények
A súlyosan fogyatékos és a rokkantsági ellátásban részesülő személyeknek az összevont adólapajuk után fizetett adóból lehetőségük van adókedvezményt igényelni – ezt visszamenőleg, a fogyatékos állapot kezdő napjától lehet igényelni, orvosi igazolás alapján. A súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket a 335/2009. kormányrendelet melléklete határozza meg. Ezen felül azon munkavállalók, akik jogosultak a megváltozott munkaképességű a munkavállalóknak járó fogyatékossági támogatásra vagy vakok személyi járadékára, évenként öt nap pótszabadság jár.
A munkáltatókat megillető kedvezmények
A munkáltató a szociális hozzájárulási adóból, illetve a szakképzési hozzájárulási járulékból kaphat kedvezményt a súlyosan fogyatékos és a rokkantsági ellátásban részesülő személyek alkalmazását követően. Előbbi kedvezményt a munkaadó akkor is igénybe veheti, amennyiben a munkavállaló nem jogosult rokkantsági ellátásra magas bérjövedelme miatt, de minősítése alapján megváltozott munkaképességű munkavállalónak minősül.