A kettő fogalom között fontos különbséget tenni, kérdés, hogy ezt mi alapján lehetséges meghatározni? A munkabaleset fogalmát a munkavédelmi törvény, az üzemi baleset fogalmát pedig a társadalombiztosítási jogszabály alkotja meg.
Az első, és legfontosabb fogalom maga a baleset, mit tekintünk balesetnek. Ezt a munkavédelemről szóló törvény jól korul határolja számunkra: „baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.”
Munkabalesetről akkor lehet beszélni, ha a baleset a munkavállalót a szervezett munkavégzés közben éri, összefüggésben a munkavégzéssel (nem tartozik ebbe a kategóriába a hosszú idő után megmutatkozó egészségkárosodás). Ennek megfelelően az utazás közben bekövetkezett baleset is munkabalesetnek számít, amennyiben a munkavállaló éppen a munkája miatt volt úton. Az azonban nem munkabaleset, ha az otthonunk és a munkahelyünk közötti távon ér minket valamilyen szerencsétlenség. Egy kivétel azonban ebben a szabályban is van: amennyiben a baleset munkába járás közben következik be, és az a munkaadó járművével történt (céges busz például), az jogilag munkabalesetnek számít.
Súlyos munkabalesetről a következő esetekben beszélhetünk:
- sérült halálát (akkor is, ha a baleset bekövetkezéstől számított egy éven belül orvosi szakvélemény alapján a sérült a balesettel összefüggésben vesztette életét)
- magzat vagy újszülött halálát,
- önálló életvezetést gátló maradandó károsodást,
- valamely érzékszerv, vagy a reprodukciós képesség elvesztését,
- vagy jelentős mértékű károsodást okoz.
Az üzemi baleset a munkabalesettől eltérő fogalom; fedik ugyan egymást, de az üzemi baleset meghatározásának célja megmutatni, hogy milyen munkához kapcsolódó balesetek esetén jogosult valaki baleseti ellátásra. Üzemi baleset esetén a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg. Az üzemi baleset pontos meghatározása az olyan balesetek, amelyek a „foglalkozás körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben következik be”. Üzeminek minősül az a baleset is, amely a munkába menet vagy onnan hazautazáskor történik – ezt úti balesetnek nevezzük. Azt tudni kell azonban, hogy a lakás és a munkahely közti legrövidebb úton megtörtént baleset számít csak úti balesetnek.
Ezen felül mi nem számít még üzemi balesetnek?
- a sérült ittassága miatt,
- munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka,
- engedély nélküli járműhasználat,
- vagy munkahelyi rendbontás során történt balesetek.
Az ilyen jellegű baleseteket jogszerűen le kell jelenteni, illetve ki is kell vizsgálni. A bejelentés szolgál a baleset esetén igénybe vehető szolgáltatások alapjául. Ezek a következők lehetnek:
- baleseti ellátás: üzemi balesetből eredő egészségkárosodás miatt igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás árához 100%-os mértékű támogatást jelent.
- baleseti táppénz: annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik, tehát munkát végezni nem tud. Ez egy éven keresztül jár, maximum egy évvel meghosszabbítható.
- baleseti járadék: az kaphatja legfeljebb két éven keresztül, akinek a munkaképessége üzemi baleset következtében 15%-t meghaladó mértékben csökkent. Amennyiben 25%-t meghaladó mértékben csökkent a sérült munkaképessége, úgy a baleseti járadék fizetésének nincs időkorlátja.