A Munka törvénykönyve a nyugdíjazás előtt álló munkavállalók érdekeit is szem előtt tartja, jól szabályozott formában foglalkozik az úgynevezett védett korú munkavállalókkal is. E heti cikkükben ezeket az alapszabályokat vizsgáljuk meg.
Védett korú munkavállaló az a személy, akinek a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig kevesebb, mint 5 éve van hátra munkavállalóként. Az öregségi nyugdíjkorhatárt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény határozza meg, tehát az öregségi nyugdíjkorhatár ez alapján a következőképpen alakul annak, aki:
- január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
- 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
- 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
- 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
- 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
- 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.
A törvény nem tesz különbséget férfiak és nők öregségi nyugdíjkorhatára között, azonban az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, életkorától függetlenül jogosult az öregségi nyugdíjra (ellenben a 40 év előtti 5 évben nem számítanak védett korú munkavállalónak).
Milyen munkajogi védelemre számíthat a védett korú munkavállaló?
Határozatlan idejű munkaviszony esetén a védett kor tartama alatt a munkáltató felmondással csak akkor szüntetheti meg a munkaviszonyt, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Emellett megszüntethető a munkaviszony a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból is. Ennek feltétele, hogy a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen – ennek hiányában azon a munkahelyen, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi – nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló munkáltatói ajánlatot elutasítja. Fontos megjegyezni, hogy határozott időtartamra létrejött munkaviszony esetén nem illeti meg a védett korú munkavállalót a munkajogi védelem.
A munkaadó lehetőségei
Ha a munkavállaló nem fogadja el a felajánlott, képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő munkakört, akkor a munkaadó jogszerűen mondhat fel; illetve akkor is megteheti ugyanezt, ha nincs olyan felajánlható, betöltetlen munkakör a munkálatónál, amit fel tudna ajánlani a munkavállaló részére – ebben az esetben azonban a munkaadó végkielégítés fizetésére köteles. Fontos kiemelni, hogy a munkáltató nem köteles a munkavállalónak alacsonyabb képesítéshez, vagy végzettséghez kötött másik betöltetlen munkakört felajánlani.
A Munka törvénykönyve rendelkezik az ilyen esetekben kifizetni szükséges végkielégítés mértékéről, védett korú munkavállaló esetén kissé meg is emeli azt a következőképpen:
A végkielégítés általános mértéke
- legalább 3 év munkaviszony esetén egyhavi,
- legalább 5 év munkaviszony esetén kéthavi,
- legalább 10 év munkaviszony esetén háromhavi,
- legalább 15 év munkaviszony esetén négyhavi,
- legalább 20 év munkaviszony esetén öthavi,
- legalább 25 év munkaviszony esetén hathavi
távolléti díj összege. Ezzel szemben a végkielégítés általános mértéke védett korú munkavállaló esetén
- legalább 3 év munkaviszony esetén egyhavi,
- legalább 5 év munkaviszony esetén egyhavi,
- legalább 10 év munkaviszony esetén kéthavi,
- legalább 15 év munkaviszony esetén kéthavi,
- legalább 20 év munkaviszony esetén háromhavi,
- legalább 25 év munkaviszony esetén háromhavi
távolléti díj összegével emelkedik.
Fontos megemlíteni, hogy a védett korú munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel, illetve azonnali hatályú felmondással is megszüntethető az általános szabályok szerint. Ilyen helyzetekben a munkavállalót további felmondási korlátozás nem védi.