A csökkentett munkaidős foglalkoztatást a magyar kormány német mintára vezette be a koronavírus okozta veszélyhelyzet idejére. A rendelet 2020. április 16-án lépett hatályba, ezt követően április 21-én módosult.
Dióhéjban a rendelet lényege, hogy a munkavállaló foglalkoztatása csökkentett munkaidőben történik, de az így kieső munkaidő egy részében a munkavégzéshez kötődő fejlesztésen vesz részt. Erre az időtartamokra a munkáltató munkabért fizet, míg a csökkentéssel érintett munkaidő hetven százaléka a munkáltató helyett részben vagy egészben állami forrásból kerül kifizetésre. Az állami támogatás azonban nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének hetven százalékát.
Mik a kérelmezés feltételei a munkavállaló részéről?
- legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban álljon a munkáltatóval (tehát 2020. március 11.),
- e munkaviszonya kapcsán ne részesüljön részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatásban,
- ne álljon felmondás alatt.
Illetve a kérelmezés feltételei a munkaadó részéről:
- legalább 6 hónapja működjön,
- munkavállalóját csökkentett munkaidőben foglalkoztassa (ideértve a távmunkát és az otthoni munkavégzést is) a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében,
- megjelöli a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését,
- a munkavállalója vonatkozásában a kérelem benyújtásakor ne részesüljön munkahelymegőrző, vagy munkahelyteremtő bérjellegű, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában,
- a munkavállalót Mt. szerinti munkaviszony (ebbe beletartozik a munkaerőkölcsönzés is) keretében foglalkoztassa.
A támogatás igénybevételéhez mind a munkaadó, mind pedig a munkavállaló közös kérelme szükséges, tehát mindkét fél számára kötelezettségekkel jár. Amennyiben a munkavállaló az előírásoknak nem tesz eleget, a támogatás megszűnik. Emellett, a támogatást a munkavállaló köteles visszafizetni, ha az részére a jogszabályban meghatározott, a munkavállalóra vonatkozó feltételek hiányában nem lett volna megállapítható. A munkavállaló vállalja, hogy a fejlesztési időre vonatkozóan rendelkezésre áll, a munkáltató pedig, hogy erre az időre munkabért fizet. A munkaadónak emellett ún. létszámtartási kötelezettsége van, tehát vállalja azt, hogy a kérelem benyújtásának napján fennálló statisztikai állományi létszámot (tehát a nem keresőképtelen, jogviszonyban álló munkavállalók száma) fenntartja a támogatást követő egy hónapig.
A támogatás maximum három hónapra vehető igénybe, a támogatás mértékét illetően a kérelem benyújtásának napjára vonatkozó alapbért veszik figyelembe A támogatás köztehermentes és fizetés nélküli szabadság idejére nem igényelhető.